Az úgy volt, hogy délután futni akartam az esti tesizés előtt. Előtte azt terveztem, hogy elmegyek a piacra, jól megveszek mindent amit akartam, majd itthon elkészítem a napi salátámat, amiből éppen csak egy kicsit gondoltam, hogy eszek, hogy futás közben ne okozzon problémát a hasamban lötyögő…
Nem vagyok rá büszke, hogy majd 40 évesen, három nap masszív piálás után fel tudtam állni (no, nem szó szerint) és újra visszatértem az életbe. Nem volt könnyű és megfogadtam, hogy soha többé egy kortyot sem, de egy kicsit azért mégis megnyugtató, hogy ha nem is simán, azért még van bennem némi…
Egy szürke kanapén fekszem (nem az enyémen), alig pár perce ittam meg egy bögre kotyogós tejeskávét, alig egy órája ettem magam degeszre ezzel a salátával és alig pár órája döntöttem el, hogy mától 30 napon keresztül csak és kizárólag salátákat eszem. Jó, most egy jó nagyot hazudtam, mert tuti, hogy…
Jesszusom! Annyira boldog vagyok, hogy az utazás előtti hűtőtakarítás megengedte, hogy ezt a vacsorát elkészíthessem magamnak. Köszönöm magamnak, hogy tegnap megvettem a spárgát és csak a felét használtam el. Köszönöm magamnak, hogy egy hetekkel ezelőtti fotózásra vett magkevereékből pont ennyi…
Ennek a levesnek az a története, hogy tesiről hazafelé megkivántam a karalábét, a levest, a tejfölt és a húst. Igen! Így, ebben a sorrendben. És akkor bementem a zaldiba és mindent megvettem hozzá. Otthon betettem egy vidám zenét, totál felhangosítottam majd kimentem a konyhába és belevetette magam…