Kicsit úgy vagyok a tésztával, mint Gombóc Artúr a csokival. Bármikor, bármennyit meg tudok enni belőle. Legtöbbször előre kitalálom, hogy milyen formában készítem el, de az is előfordul, hogy csak benézek a hűtőbe és improvizálok. Fokhagyma, paradicsomlé, olíva olaj mindig van itthon, ezekkel nem lehet nagyot hibázni, de inkább az a gyakoribb, hogy maradék sajtkrémet, tejszínt, zöldségeket használok fel és ha nincs reszelhető sajt, akkor se esem kétségbe. Ilyenkor a gyorsaság a lényeg, nem a hagyományok. Ehhez a tésztához egy libanoni szakácskönyvből inspirálódtam. Tudom, hogy még messze az ősz és még nem kell temetni a nyarat, de a tegnap esti hűvösebb levegő egyből a fűszeresebb, nehezebb ételek felé terelte a gondolataimat. Az arab konyha éppen megfelelő "partner" ebben, de egy szimpla gyrosszal a sarokról túl egyszerűnek tartottam lerendezni ezt a kérdést. Elővettem a libanoni szakácskönyvemet, amit még világot látott barátaimtól kaptam (persze minden célzat nélkül)  és nyálat csorgatva böngésztem az ételek között. Legalább 5 ételt megjelöltem benne, amit a "nemsokára elkészítek" listára tettem, és hogy eredménye is legyen a dolognak kiválasztottam ezt az egyszerű, fűszeres tésztaételt. Első olvasatra ez csak egy paradicsomos-húsos tészta. Még másodikra is. De főzés közben az illatok magukkal ragadnak és a "csak egy" bélyegből "a" bélyeg lesz. Penne b'ssaneeyeh!

Recept

Hozzávalók 4 személyre

fél kg penne tészta

2 fej vöröshagyma finomra aprítva

1 ek vaj, plusz 1 ek extra

1 ek olíva olaj

fél kg darált marhahús ( szegy, nyak, lapocka)

3 gerezd fokhagyma, finomra aprítva

fél tk örölt római kömény

fél tk őrölt fahéj

fél tk őrölt szegfűszeg

fél tk pirospaprika

fél tk őrölt gyömbér

3 dl paradicsomlé 

1 tk cukor

1 dl víz

só, frissen őrölt bors

1 nagy csokor friss petrezselyemzöld

5 dkg kecskesajt

Lobogó, sós vízben főzzük meg a tésztát, majd szűrjük le és lehűtjük. Vigyázzunk hogy ne főljön túl, mert sütés közben is puhul majd, ahogy magába szívja a szaftot. Olyan háromnegyed készre főzzük csak. Közben egy nagyobb edényben a vaj és olíva olaj összeolvasztott keverékén közepes lángon üvegesre pirítom a vöröshagymát. Az elején sózom. Hozzádobom a fokhagymát, azzal is 1 percig sütöm, majd jöhetnek a fűszerek. Húzzuk le a tűzről az edényt és így fűszerezzük, nehogy megégjenek. Keverjük el, majd adjuk hozzá a darált húst. Húzzuk vissza az edényt a tűzre, majd fehéredésig pirítsuk. Adjuk hozzá a paradicsomlevet és a vizet, cukrozzuk, sózzuk, borsozzuk és fedő alatt, néha megkeverve 30-35 percig közepes lángon főzzük. 20 perc után a sütőt kapcsoljuk be és állítsuk 200 fokra. A kész ragut kóstoljuk, ha kell utóízesítjük. Egy tűzálló tál aljára terítsük el a tészta felét. Öntsük rá a ragut, majd takarjuk el a maradék tésztával. Fedjük le alufóliával vagy az edényünk tetejével és toljuk be az előmelegített sütőbe 35 percre. Ha letelt az idő óvatosan vegyük ki, távolítsuk el a fedelét és az egy ek extra vajjal kenjük meg a tésztát. Toljuk vissza a sütőbe és 5 perc alatt süssük piroskásan ropogósra. Tálaláskor szórjuk meg finomra vágott petrezselyemzölddel és a kecskesajttal.