Vannak időszakok, amikor az ember úgy érzi, hogy ki kell szakadni a világból és el kell vonulnia a semmibe. Távol mindentől és mindenkitől. Talán csak válaszokat akarunk találni a még fel sem tett kérdéseinkre, talán csak menekülünk valami elől, ami már ott liheg a vállunk felett és nem akarjuk megvárni, hogy mire észbe kapunk már túl késő legyen. Elbújni a kérdő tekintetek elől. Időt kapni arra, hogy változhassunk, időt nyerni ahhoz, hogy bebizonyíthassuk magunknak, képesek vagyunk véghez vinni eddigi életünk legnagyobb cselekedetét. Legyőzni a mumust, a démont, a keresztet. Idő és nyugalom. Amennyire csábító mindkettő, annyira veszélyesek is egyben. De a tudat, hogy van, aki melletted áll és támogat, talán egy-egy mélyponton majd átsegít. Nagy levegő és bátorság. A kihívás lassan kezdődik. Persze főzni ilyenkor is kell. Mondjuk egy ilyen 20 percest.  

1 ek vaj

3 ek olíva olaj

4 szál újhagyma, vékonyra karikázva

negyed gumó édeskömény, apróra kockázva

80 dkg gyalult tök

3 dl paradicsomlé

só, frissen őrölt bors

díszítésnek apróra vágott ánizskapor

Ez egy videorecept! :) A vajat összeolvasztom az olajjal. Ráborítom a hagymát, finoman sózom és 2 perc alatt puhára párolom. Hozzáadom a kockázott köményt és ezzel is 2-3 percig pirítom. Ráteszem a tököt, óvatosan átforgatom, hogy ne törjön össze, ráöntöm a paradicsomlevet, borssal, chilivel fűszerezem. Lefedem, 7-8 perc alatt puhára párolom. 2-3 szor megrázom, hogy ne égjen le. Sózom, borsozom ha kell. Tálalásnál finomra aprított ánizskaporral szórom meg. A gumó zöld levelével.