Már az elején leszögezném, hogy só nelkül lehet főzni, de ugyan minek! Várj! Elmondom!  Az úgy történt, hogy reggel felkeltem és kedvet éreztem az aznapi főzéshez. Nem ritka ez nálam, de a mai eset kicsit másabb volt, mint az eddigi megszokott. Loholtam piacra, megvettem a szokásos keddi Kinjának szánt ellátmányt, majd magamhoz fordultam és feltettem a tabu kérdést! Nos, Ferkó! Mit főznél ebben a rohadt nagy kedvedben? Persze Bandi (a Zöldséges Bandi) most sem maradt kussban, igyekezett ott zavarni, ahol csak lehetett. Mellette gondolkodni teljes mértékben lehetetlen. Hogy haragszom e rá emiatt? Dehogy! Klasszikus játék ez már közöttünk, azt is mondhatnám, hogy évek óta ezzel heccel! De csitt, megjött az ihlet, talán kettőre lesz belőle egy ehető leves. Irány a Kalauzál tér, vajat nekem de tonnányit! A Lumenben ugyan nincsen, de Zsuzsi súgott, hogy az ottani csarnokban remek háztáji kapható, 84%os zsírral teletömve. Amíg fő a leves előételnek egy kis háztáji juhtúró friss magos zsemlével? Nagy baj nem lehet belőle, vittem hát ízelítőnek. Közben hagyma összevágva, a vaj már az edényben megolvadt.

Kérek SÓT! Az NINCSEN!

Akkor ez egy szar leves lesz, mert só nélkül ezt nem lehet. Leveskockához én meg aztán nem nyúlok, vidd innen! NE is lássam, majd éjjel titokban kidobom! Persze a leves elkészült, de várható volt az eredmény! Ehetetlen lett. Nem vagyok én baba, hogy bébipapit egyek. Aztán, mint egy Hollywood-i mesében, az ügy jóra fordult. Valaki, aki éppen"csak felugrom valamiért" vett nekünk sót és megmentette az ebédet. Szóval azt tudom mondani, hogy emberek! Vegyetek sót minden egyes nagybevásárlásnál, mert erre soha nem gondolunk és ha elfogy, akkor mindennek vége! Ezt a levest pedig főzzétek meg! Pont!

2+1 ek vaj

1 ek olaj

1 póré fehér része (10 cm) hoszzában elvágva, vékonyra szeletelve. A zöldjéből 6-7 cm karikázva

1 nagyobb fej zellergumó,(kb. 70 dkg) hámozva, apró kockákra vágva

1 közepes fej édeskömény (kb. 35 dkg) kétharmada vékonyra szeletelve, a többi centisre kockázva

kb. 7 dl alaplé

1 tk só

1 dl tejszín

negyed citrom leve

2 rúd szárzeller, kovkázva (elhagymató)

tálaláshos pirított, durvára aprított mogyoró vagy mandula, fekete szezámmag

A 2 ek vajat és az olajat közepes lángon egy 3-4 literes lábosban összeolvasztom. Ráborítom a hagymát, finoman sózom majd 3-4 perc alatt puhára főzöm. Egy-egy kanál vízzel meglocsolom, hogy gyorsabban puhuljon. Hozzáadom a zellert, 2-3 percig tovább kevergetem, majd jöhet az édeskömény is. További 2-3 percig kevergetem, majd felöntöm az alaplével. Sózom, borsozom, majd lefedve a forrástól számítva 10-12 perc alatt puhára főzöm. Függ a zöldségek méretétől. Közben egy kisebb edényben 2-3 dl vizet forralok és a forró vízben 3-4 percig főzöm a felaprított póréhagyma zöld részét. Leszűröm (a levet felfoghatom, ha túl sűrű lenne a leves, ezzel higíthatom), azonnal lehűtöm hideg vízzel. Blanchirozom. A már puha leveslaphoz keverem, egy percig még forralom, majd az egészt egy botmixerrel összepürésítem. Lehet blenderben is, több részletben. A kész alaphoz hozzáadom a tejszínt és 1 percig forralom. Ha túl sűrű, a hagyma levével higíthatom. Sózom, borszom, citromlével ízesítem. Egy serpenyőben vajat olvasztok és 2-3 perc alatt megpirítom benne a félretett édesköményt és a feldarabolt zellerszárat. Ezzel a keverékkel, durvára aprított magokkal és a kömény aprított zöldjével tálalom. Ha nem pürésítem össze, remek kis főzelék lehet belőle.