Céklás-gyömbéres sárgarépa főzelék


1231091_10202139274470000_1532932791_n.jpg
Amióta a főzelék ilyen mértékben bekerültek az életembe, azóta nagyon sok dolog megváltozott körülöttem. Egyrészt nagyon eltökélt lettem, mert hiszek abban, hogy ezzel az iránnyal egy kicsit megváltoztathatjuk a főzelékekről kialakult negatív sztereotípiákat.  Aztán itt van a Feri, a főzelékes  facebook közösség, akik  mind nagyon nyitottak, lelkesek és nem utolsó sorban egytől-egyig szuperjófejek. Hirtelen belecsöppentek a mindennapi életembe és komoly felelősséggel jár, hogy heti szinten elássam őket újdonságokkal. Nagyon fontos dolog ez nekem, mert a felelősségvállalás téren van még mit erősítenem. Aztán itt van a jobb közérzet kérdése. Nem hittem volna, de amióta rendszeresen ezeket a főzeléket eszem sokkal jobban érzem magamat a bőrömben. Igazán jó érzés, hogy lelkiismeret furdalás nélkül ehetek, mert tudom, hogy nem fokhagymával agyonnyomott lisztet eszem főzeléknek álcázva. Jobb így az élet! 

Sokat gondolkodom azon, hogy miért ennyire hányattatott sorsú ez a nagyszerű egytálétel. Nem tartozik a drága ételek közé, szóval a pénz nem lehet az oka. Azt sem mondanám, hogy időigényes az elkészítése, így ez sem magyarázza a rossz pozícióját. A okot talán az elkészítés folyamatában kell keresnem. Ha jobban belegondolok, a legtöbb "klasszikus" főzelékünket habarással vagy rántással sűrítjük. Eddigi rövid pályám során a legtöbb kérdés mindig ezekkel az alapfogalmakkal kapcsolatban érkeztek. A Hogyan kell? és a Mikor nem lesz csomós? kérdések talán megadják a választ arra, hogy miért nem eszünk több főzeléket a mindennapokban. A főző emberek többsége fél ezektől a módszerektől és ezért inkább hozzá sem fognak, hogy elkészítsék bármelyiket. Hiába a csábító ízek, hiába az olcsóság, hiába az egyszerűség. Tény, hogy senki se szeret csomókat rágcsálni egy olyan ételnél, aminek éppen hogy krémesnek, olvadónak kéne lennie. Nos, a megoldás talán megérkezett, mert ezeknek a főzelékeknek az egyik nagy előnyük, hogy lisztet még csak távolról sem látnak. Itt nincs habarás, itt a rántás se lehet kritikus pont. Itt a főszerep a zöldségeké, a friss és intenzív fűszereké, melyek ha nem is végtelen, de mindenképpen ezernyi színben, ízben és formában kerülhetnek a tányérokba, ha Ti is úgy akarjátok.  

1,5 kg sárgarépa tisztítva, másfél centis kockákra vágva

1 nagyobb fej vöröshagyma finomra aprítva

2 gerezd fokhagyma

1 ek vaj

2 ek olíva olaj

3 cm gyömbér reszelve

1 tk őrölt római kömény

6 dl húsleves vagy víz

1 tk 

1 dl kókusztej vagy tejszín

2 ek étkezési keményítő

frissen őrölt bors

1 fej főtt cékla másfél centis kockákra cágva

1 ek méz

1 tk balzsamecet

1 gerezd lime leve

friss koriander vagy petrezselyemzöld 

A finomra a pirított hagymát vaj és olaj összeolvasztott keverékén üvegesre párolom. Enyhén sózom, közben egy-egy kanál vizet adok hozzá, hogy puhára főljön. Ráreszelem a fokhagymát, gyömbért, fűszerezem az őrölt római köménnyel, átforgatom, majd ráborítom a kockázott répát. 4-5 percig tovább pirítom, majd felöntöm a húslevessel. Sózom, majd fedő alatt 20-25 perc alatt roppanósra főzöm. Ha ne
m elég édes a répánk egy teáskanál cukorral vagy mézzel édesíthetem. Két merőkanálnyi répát pürésítek, majd visszaöntöm az alaphoz, elkeverem. Egy keverőtálban a kókusztejet kikeverem a keményítővel, 2-3 evőkanál vízzel hígítom, majd besűrítem vele a főzeléket. Már nem forralom, csak forrásig melegítem. A céklákhoz egy serpenyőben mézet melegítek, hozzáadom a kockázott céklát, sóval, frissen őrölt borssal fűszerezem. Meglocsolom a balzsamecettel (vigyázok, mert kifröcskölhet), átforgatom, majd a főzeléket díszítem vele. (a céklát héjastól sós, köményes, babérleveles vízben kb. 40 perc alatt puhára főzöm, hideg vízbe téve könnyedén meghámozom, majd felkockázom).