Ez az étel annyira pofonegyszerű, hogy sokszor magam is meglepődöm rajta. Régi nagy kedvencem, igazából nem is értem, hogy eddig itt miért nem foglalkoztam komolyabban vele. Én annyira rákattantam, hogy az elmúlt 1 hétben háromszor is megfőztem. Egyszer csak úgy, önmagában, curry nélkül. Másodszor szűzérméket pirítottam rá, harmadszor pedig konfitált oldalas lett a társa. Nem játszom el,  hogy nem tudom eldönteni, hogy melyik volt a kedvencem, mert a válaszom elég egyértelmű és kifejezetten határozott. A favoritom a harmadik verzió, az a főzelék az oldalassal kenterbe vágta a másik kettőt. Jézus Máriám! Még most is összefut a nyál a számban, ha csak rá gondolok. Kedveseim! Vegyétek. Főzzétek. Egyétek. Hurka finom.

1 ek vaj

3 ek olaj

10 cm póréhagyam fehér része, vékonyra karikázva

1 gerezd fokhagyma

fél tk őrölt kömény

1 tk currypor

1 fej kelképoszta (kb. 60 dkg), egy centisre csíkozva

2 dl alaplé ( a káposzta forrázóleve)

2 dl zsíros (min. 30%) tejszín

só, frissen őrölt bors

1 csokor petrezselyemzöld, finomra aprítva

2 ek pirítot dióbél

negyed citrom reszelt héja és leve


Egy nagyobb lábosban vizet forralok. Sózom fél tk sóval, majd 4-5 percig főzöm benne a felcsíkozott káposztaleveleket. Leszűröm, azonnal lehűtöm. A levéből félreteszek 2-3 deciliternyit. Az edényben olajat hevítek, rászórom a hagymát, finoman sózom és 4-5 perc alatt puhára dinsztelem. Ráreszslem a fokhagymát, meghintem köménnyel és a curryvel, pár másodpercig pirítom. Ráborítom a forrázott káposztát, felöntöm az alaplével és a tejszínnel, 7-8 percig forralom. Sózom, borsozom, citrom héjával és levével ízesítem. Dióval, petrezselyemmel megszórom.

A sütőtököt pont annyira utáltam, mint a céklát. Előbbit mindig csak sütve adták, utóbbival meg csak savanyítva, lében állva találkoztam. Jobb esetben hullámosra szeletelve műanyag vödörben, rosszabb esetben nejlonba csomagolva, ami mindig kiszakadt és összefogta az egész pultot a boltban. Számomra maga volt a megtestesült undor. Ha a barátaim céklát ettek a környezetemben (lehetett az házi is), inkább nem mentem a konyha közelébe, mert az a természetlennes színe szabályosan kikészített. Nevezzük céklaléfóbiának. Hogy pontosan mikor fordult át bennem a dolog és lettem tök és céklakedvelő ember, már nem igazán emlékszem. Talán volt egy pont, amikor eljutottam odáig, hogy az éhség legyőzte az undort, vagy csak egyszerűen nyitnom kellett, mert úgy gondoltam, hogy nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy pont ezeket ne szeressem. Vagy legalább elviseljem. Azóta áldom azt az ismeretlen pillanatot. Persze egy dolog azért nem változott. A zacskós céklával azóta is kikergethető vagyok a világból. Egyszerűen képtelen vagyok feldolgozni ezt a jelenséget. Megjegyzem, hogy valószínűleg sokan az én kajáimat olvasva kapnak csillapíthatlan hányingert. Ez már csak ilyen! 

1+1 ek vaj

3 ek olaj

10 cm póréhagyma fehér része, finomra aprítva

2 gerezd fokhagyma

1 csapott ek currypor

30 dkg lencse (nem áztattam)

másfél liter alaplé vagy víz

30 dkg sütőtök, 2 centisre kockázva

8-10 dkg magozott datolya vagy aszalt szilva

1 nagyobb lédús narancs reszelt héja és leve

só, frissen őrölt bors, chilipehely

Egy 3-4 literes lábosban közepes lángon összeolvasztom a vajat az olajjal. Ráborítom a hagymát és 3-4 perc alatt puhára főzöm. Egy-egy kanál vízzel meglocsolom, hogy gyorsabban puhuljon. Ráreszelem a fokhagymát, hozzáadom a curryt és pár másodperc alatt alaposan összeforgatom. Ráborítom a lencsét, átkeverem majd felöntöm az alaplével. Finoman sózom, majd fedő alatt 35-40 perc alatt készre főzöm. Ezután egy merőkanálnyit kiveszek belőle, pürésítem majd visszaöntöm az alaphoz. Sózom, borsozom ha kell. Belereszelem a narancs héját és ráfacsarom az egyik felének a levét. Egy nagyobb serpenyőben vajat olvasztok, ráborítom a kockázott tököt és a datolyát, ráfacsarom a maradék narancs levét és 5-6 perc alatt puhára főzöm a keveréket. Óvatosan sózom, chilipehellyel ízesítem. A kétharmadát a főzelékhez forgatom, a maradékkal tálalom az ételt.

Már az elején leszögezném, hogy só nelkül lehet főzni, de ugyan minek! Várj! Elmondom!  Az úgy történt, hogy reggel felkeltem és kedvet éreztem az aznapi főzéshez. Nem ritka ez nálam, de a mai eset kicsit másabb volt, mint az eddigi megszokott. Loholtam piacra, megvettem a szokásos keddi Kinjának szánt ellátmányt, majd magamhoz fordultam és feltettem a tabu kérdést! Nos, Ferkó! Mit főznél ebben a rohadt nagy kedvedben? Persze Bandi (a Zöldséges Bandi) most sem maradt kussban, igyekezett ott zavarni, ahol csak lehetett. Mellette gondolkodni teljes mértékben lehetetlen. Hogy haragszom e rá emiatt? Dehogy! Klasszikus játék ez már közöttünk, azt is mondhatnám, hogy évek óta ezzel heccel! De csitt, megjött az ihlet, talán kettőre lesz belőle egy ehető leves. Irány a Kalauzál tér, vajat nekem de tonnányit! A Lumenben ugyan nincsen, de Zsuzsi súgott, hogy az ottani csarnokban remek háztáji kapható, 84%os zsírral teletömve. Amíg fő a leves előételnek egy kis háztáji juhtúró friss magos zsemlével? Nagy baj nem lehet belőle, vittem hát ízelítőnek. Közben hagyma összevágva, a vaj már az edényben megolvadt.

Kérek SÓT! Az NINCSEN!

Akkor ez egy szar leves lesz, mert só nélkül ezt nem lehet. Leveskockához én meg aztán nem nyúlok, vidd innen! NE is lássam, majd éjjel titokban kidobom! Persze a leves elkészült, de várható volt az eredmény! Ehetetlen lett. Nem vagyok én baba, hogy bébipapit egyek. Aztán, mint egy Hollywood-i mesében, az ügy jóra fordult. Valaki, aki éppen"csak felugrom valamiért" vett nekünk sót és megmentette az ebédet. Szóval azt tudom mondani, hogy emberek! Vegyetek sót minden egyes nagybevásárlásnál, mert erre soha nem gondolunk és ha elfogy, akkor mindennek vége! Ezt a levest pedig főzzétek meg! Pont!

2+1 ek vaj

1 ek olaj

1 póré fehér része (10 cm) hoszzában elvágva, vékonyra szeletelve. A zöldjéből 6-7 cm karikázva

1 nagyobb fej zellergumó,(kb. 70 dkg) hámozva, apró kockákra vágva

1 közepes fej édeskömény (kb. 35 dkg) kétharmada vékonyra szeletelve, a többi centisre kockázva

kb. 7 dl alaplé

1 tk só

1 dl tejszín

negyed citrom leve

2 rúd szárzeller, kovkázva (elhagymató)

tálaláshos pirított, durvára aprított mogyoró vagy mandula, fekete szezámmag

A 2 ek vajat és az olajat közepes lángon egy 3-4 literes lábosban összeolvasztom. Ráborítom a hagymát, finoman sózom majd 3-4 perc alatt puhára főzöm. Egy-egy kanál vízzel meglocsolom, hogy gyorsabban puhuljon. Hozzáadom a zellert, 2-3 percig tovább kevergetem, majd jöhet az édeskömény is. További 2-3 percig kevergetem, majd felöntöm az alaplével. Sózom, borsozom, majd lefedve a forrástól számítva 10-12 perc alatt puhára főzöm. Függ a zöldségek méretétől. Közben egy kisebb edényben 2-3 dl vizet forralok és a forró vízben 3-4 percig főzöm a felaprított póréhagyma zöld részét. Leszűröm (a levet felfoghatom, ha túl sűrű lenne a leves, ezzel higíthatom), azonnal lehűtöm hideg vízzel. Blanchirozom. A már puha leveslaphoz keverem, egy percig még forralom, majd az egészt egy botmixerrel összepürésítem. Lehet blenderben is, több részletben. A kész alaphoz hozzáadom a tejszínt és 1 percig forralom. Ha túl sűrű, a hagyma levével higíthatom. Sózom, borszom, citromlével ízesítem. Egy serpenyőben vajat olvasztok és 2-3 perc alatt megpirítom benne a félretett édesköményt és a feldarabolt zellerszárat. Ezzel a keverékkel, durvára aprított magokkal és a kömény aprított zöldjével tálalom. Ha nem pürésítem össze, remek kis főzelék lehet belőle.

Az már biztos, hogy a krumplival megfogtuk az Isten lábát. Nem tudom, hogy mi lenne velem krumpli nélkül és azt hiszem, hogy ezen nem is nagyon töprengenék hosszasan, mert már most érzem egy közelgő pánikroham fuvallatát a verjtékező homlokomon. Krumpli volt, van, lesz. Ennyi. Mindenki nyugodjon le. Amúgy ez az egész egy levesnek idnult, de annyira beleszerettem, hogy az utolsó pillanatban főzelék irányba tereltem el a receptet. Azt kell mondjam, hogy nem bántam meg. A világ most kevesebb lenne. Egyetértek? 

50 dkg brokkoli, diónyi rózsákra szedve (a szárából főzhetünk egy gyors alaplevet)

1+2 ek vaj

3 ek olaj

10 cm póréhagyma fehér része, finomra aprítva

2 gerezd fokhagyma

1 kg krumpli, 2 cm-re kockázva

1 ngyobb babérlevél

5 dl alaplé

1 dl tejföl

5 dkg spenótlevél (bébi)

1 csokor finomra aprított friss petrezselyem

8-10 szem pirított, durvára aprított mandula

egy fél citrom leve

só

frissen őrölt fekete bors

2-3 liter vizet felforralok, hozzáadok 1 teáskanál sót, majd a brokkolit 2 percig főzöm benne. Leszűröm, és a forrázóvízből fél litert megtartok. A rózsákat hideg vízzel azonnal lehűtöm. Egy szűrőben hagyom lecsepegni.

Egy 2-3 literes edényben, közepes lángon összeolvasztom a vajat az olajjal. Ráborítom a pórét, finoman sózom, majd 2-3 perc alatt puhára párolom. Ráreszelem a fokhagymát, átkeverem, majd hozzáforgatom a kockázott krumplit.

Felöntöm az alaplével, majd babérlevéllel, sóval ízesítem. Lefedem, majd forrástól számítva 12-13 perc alatt puhára, de nem pépesre főzöm. A 10. percnél hozzáadom a brokkoli kétharmadát.

Egy merőkanálnyit kiveszek, és a tejföllel egy magas falú mérőedényben összepürésítem, majd

visszakeverem az alaphoz. A spenótot is hozzáforgatom.

Egy serpenyőben megolvasztom a vajat, meglocsolom 1 ek olajjal, és ráborítom a maradék brokkolit. Finoman sózom, megszórom a petrezselyem felével, és 2 percig párolom. Pár csepp citromlével ízesítem.

A főzeléket ízlés szerint sózom, borsozom. Tálaláskor megszórom brokkolival, durvára aprított, pirított mandulával és petrezselyemmel.

Reggel főztem ezt a szépséget és elég durvának tartottam, hogy meg is egyem, éhgyomorra. Oké, előtte voltam edzeni, volt már bennem egy fehérje-shake meg pár szem szőlőcukor, de akkor is. Ki hallott már olyat, hogy reggel kilenckor X.Y. alaposan befőzelékezett?! Ugye, hogy normális ember nem csinál ilyet?! Aztán rájöttem, hogy soha nem voltam normális, a kliséket meg amúgy sem nekem találták ki, így mértékkel ugyan, de faltam belőle egy szerényebb adagot. Egyszerűen ott volt előttem és nem bírtam volna ki. Hát így! Helló ösz, helló lencsefőzelék!

2 ek vaj

1 ek olaj

10 cm póréhagyma (fehér része) finomra aprítva

1 gerezd fokhagyma

fél tk őrölt római kömény

1 dl paradicsomlé

30 dkg sárgarépa, nagyobb csíkokra vágva

25 dkg lencse (előző nap beáztatva)

5 dl alaplé

5 dkg friss spenót (én bébit használok)

só, frissen őrölt bors

tálaláshoz pirított kesudió vagy mogyoró, chilipehely

1.A vajat egy edényben, közepes lángon összeolvasztom az olajjal. Rábortíom a hagymát, finoman sózok és 3-4 perc alatt puhára párolom. Egy-egy kanál vízzel meglocsolom, hogy gyorsabban puhuljon.

2.Ráreszelem a fokhagymát, megszórom a köménnyel és további 10-15 másodpercig pirítom. Ráöntnöm a paradicsomlevet, belekeverem a lencsét, felöntöm az alaplével és lefedve, többször megkeverve puhára főzöm. kb. 25-30 perc.

3.Egy serpenyőben olajat hevítek és a felcsíkozott répát 5-6 percig pirítom. Sózom, borsozom, majd a lencséhez adom. Átkeverem és a spenótot is (pár levelet félreteszek) hozzáadom.

4.Egy merőkanálnyit kiveszek és répástól, spenótostól összepürésítem, majd visszakerevem az alaphoz. Sózom, borsosom.

5.Tálalásnál megszórom a pirított kesudióval, chilipehellyel, spenóttal extrázom. 2 adag lesz belőle.

Ha tegnap Viola nem mondja két pohár pezsgő között, hogy délután sárgaborsót főzött, akkor valószínűleg soha nem tudtam volna meg, hogy mire is vágyom már vagy sok hét óta. A gondolat illata már bőven benne volt a levegőben, de én annyira magammal voltam elfoglalva az utóbbi hetekben, hogy csakcska csitriként azt sem vettem volna észre, ha tálcán kínálják fel a fele királyságot meg a velejáró sok-sok hülyeséget. Sárgaborsó! Hát erre vágytam én igazán. Krémesen, paradicsomosan, csípősen. Pontosan így. Csorog a nyálam, semmi másra nem tudok gondolni, csak arra, hogy ülök a gangon egy teli tál főzelék felett és kanalazom. Eleinte óvatosan, mert még tűzforró, aztán fittyet hányva a hólyagos nyelv lehetőségére egyre gyorsabban, habzsolva, belefeledkezve, hümmögve és kéjesen morogva. Kábé mintha szexelnék. Most visszaolvastam. Hát így! :)

3 ek olaj

30 dkg sárgaborsó, átmosva

1 kisebb fej vöröshagyma, finomra aprítva

1 kisebb gerezd fokhagyma

1 tk őrölt rómaikömény

fél tk chilipehely

1,2 liter, híg paradicsomlé

só, frissen őrölt bors

8-10 szem koktélparadicsom

1-2 zellerszár, centi vastagra darabolva

2-3 szelet sonka (nekem feketeerdei) vékonyra csíkozva

tálaláshoz friss petrezselyemzöld, pirított magmix

Az olajat felhevítem egy 3-4 literes edényben. Rászórom a borsót és 3-4 perc alatt, közepes lángom megpirítom, mint a rizst vagy a tarhonyát. Hozzáadom a hagymát és további 2-3 percig pirítom, sózom. Fűszereztem rómaiköménnyel, reszelt fokhagymával, chilivel. Pár másodpercig együtt kevergettem őket majd felöntöttem a paradicsomlével. Vigyázzunk, hogy a fűszerek ne égjenek meg. Lefedve, többször átkeverve, közepes lángon 45-50 perc alatt készere főzöm. Nem főzöm csirizesre, szeretem, ha a szemek egyben maradnak és kicsit "rághatóak" még. Friss petrussal, pirított magokkal és olíva olajon átpirítottsonkával, zellerrel, koktélparadicsommal tálaltam. Sajnos nincs itthon se rozé, se oldalas.

Ez az a főzelék, amiért talán megköveznek. Nagyon megkívántam a lencsét, magam sem értem, hogy miért, de nem is kell mindig mindenre magyarázatot találni, keresni. Most én sem fogok. Szóval adott volt a vágy, de kedvem nem volt ahhoz, hogy áztassam, főzzem, babusgassam. Nagyon gyorsan akartam és azonnal. Így alakult, hogy hazafele jövet vettem egy konzervet és szentségtörést követtem el. Abból lett a főzelék. Én tettem, vállalom, égessenek el máglyán vagy négyeljenek fel, vagy csak vessenek a mókusok elé makk helyett prédának. Ezután a főzelék után jöhet bárni! Egyszerűen boldog vagyok, hogy 10 perc alatt készen lett, rohadt fincsi és tényleg nem egy nehéz darab. Langyosan, hideg tejföllel! Nyamiii! :)

1 ek vaj

3 ek olíva olaj

10 cm póré fehér része, finomra aprítva

1 gerezd fokhagyma

2 cm gyömbér

2 ek világos szójaszósz

1 ek "vócseszter" szósz

fél kg főtt, konzerv lencse, lecsepegtetve (a leve kell)

1,5 dl konzervlé

2-3 kanál hideg tejföl

1 csokor friss petrezselyemzöld, aprítva

fél citrom reszelt héja, pár csepp leve

só, frissen őrölt bors

A vajat és az olajat összeolvasztottam egy edényben. Rádobtam a hagymát, finoman sóztam és 2-3 perc alatt puhára pároltam. Egy-egy kanál vízzel meglocsoltam, hogy gyorsabban puhuljon. Ráreszeltem a gyömbért és a fokhagymát is, majd további fél percig pirítottam az egészet. Meglocsoltam a szója és vócseszter szószokkal, majd hozzákevertem a lecsepegtetett lencsét. Összeforraltam, sóztam, borsoztam. Egy merőkanálnyit kivettem, pürésítettem, majd visszekevertem az alaphoz. Citromhéjjal, lével, petrezselyemmel ízesítettem. Tálalásnál hideg tejfölt tettem rá, maradék pertussal és citromhéjjal extráztam. Frissítő, rohadt egyszerű és gyors is. Nyáron mi kell még? Mondjuk én egy söcit legurítottam főzés közben! :)

Régebben Kovács mama gyakran főzött egy olyan levest, amit akár a szegények levesének is hívhattunk volna. Nem volt abban semmi más, csak zellerlevél, zeller, hagyma, só, víz, meg rántás. Nem hangzik túl gazdagnak, már ami a tartalmát illeti, de ha elárulom azt, hogy ehhez mindig csinált öklömnyi méretű krumpligombócokat is, akkor mindjárt jobban hangzik az egész. Ezeket a gombócokat a levesben főzte ki, így már ettől is kapott egy alap sűrűséget, de a végleges ízt és állagot a fokhagymás, kicsit paprikás rántás adta meg. A gombócokat felkockázta és kacsazsíron, öntöttvas serpenyőben barnára és ropogósra pirított. Ez ment a tányérba, erre jött a leves és mindenki olyan boldog volt, mintha egy egész disznót vagy marhát pakolt volna elénk az asztara. Ritkán főzöm ilyet, pedig gyakrabban kéne. Annyira jó ezeket az ízeket újra meg újra átélni, és az Arany 17. enyhén kaotikus konyhájának hangulatát egy-egy pillanatra visszaidézni. A jó bulik már akkor is a konyhában voltak! :)

1 ek vaj

3 ek olaj

3 szál újhagyma, vékonyra karikázva vagy egy kisebb vöröshagyma, apróra aprítva

1 fej zellergumó (olyan, aminek van zöldje) kb. 35 dkg, hámozva, 1-1,5 centisre kockázva

kb. 1 kg főzni való krumpli, másfél centisre kockázva

1 gerezd fokhagyma

5 dl főzőlé (azt használtam, amiben az alaposan megmosott szárat és leveleket blansíroztam)

1-2 kisebb babérlevél

1 dl tejföl

só, frissen őrölt bors

tálaláshoz pirított, sós mandula, chilipehely

1. Első lépésben alaposan megmostan 4 zellerszárat levelestől. Bő vízben tettem, hogy minden homokszem eltűnjön róla, belőle. Feltettem kb. 1 liter vizet forrni. Sóztam. Beletettem a szárakat, leveleket és 4-5 percig forraltam őket. Majd kivettem, azonnal lehűtöttem hideg vízben. A visszamaradt lével főztem a főzeléket.

2. A vajat és  egy 3-4 literes edényben, közepes lángon összeolvasztottam az olajjal. Ráborítottam a hagymát, finoman sóztam, majd 2-3 percig pároltam. Aztán jött a kockázott zeller, ezzel további 2-3 percig kevergettem, pároltam. 1-2 kanál főzőlevet adtam hozzá, hogy gyorsabban puhuljon.

3. Hozzákevertem a krumplit, ráöntöttem 5 dl főzőlevet, sóztam, babérlevéllel, borssal ízesítettem, majd lefedve, a krumpli méretétől függően a forrástól számítva 12-13 perc alatt puhára, de nem szét főztem.

4. Amíg főtt a krumpli, a leforrázott zellerszárat 1-2 centisre daraboltam, és félidőnél a krumplihoz adtam. A leveleket egy magas falú mérőedénybe tettem. A megfőtt főzelékalapból kivettem egy merőkanálnyit, adtam hozzá 2 kanálnyit a főzőléből és alaposan összepürésítettem, majd az alaphoz kevertem. Negyed citrom reszelt héjával, és kifacsart levével ízesítettem. Tálalás előtt sóztam, borsoztam. Pirított mandulával turbóztam fel!

Nos! Az van, hogy már megint egy olyan dologba vágtam a fejszémet, ami eddig még nem volt. Na jó, ehhez hasonló már igen, de ilyen, mint ez még ebben az országban soha. Hihetetlen nagy élmény, nagyon klassz dolog egy olyan valamin dologzni, ami első a maga nemében. Nulla-huszonnégyes elfoglaltság, sok időm most nincs szinte semmi másra, de szerencsére inger azért itt is rendesen ér, már ami a kajákat illeti. Ez a főzelék is egy ilyen ingerközeli élmény eredménye, Vidák Zoli zseniális krémlevese adta hozzá az ihletet. A zeller miatt kicsit őszinek tűnhet, de ha van rá módunk, készítsük el zsenge, friss gumókból, szóval megcáfolva magamat ez tényleg egy frissítő, nyári étel. Füstölt marhanyelvet főztem mellé,ami szerintem a legjobb feltét a világon. Azt kell mondjam, hogy este 11kor sem jöttem zavarba attól, hogy belapátoljak egy nagyobb mennyiséget belőlük. #burkoldbemindet

1 ek vaj

3 ek olíva olaj

1 kisebb fej vöröshagyma, finomra aprítva

1 gerezd fokhagyma

0,5 kg zellergumó, másfél centisre kockázva

30 dkg cukkíni, másfél centisre kockázva (egyharmadát félreteszem, apróra vágom)

4 dl alaplé vagy víz

2 ek mascarpone

negyed citrom reszet héja és kifacsart leve

1 csokor friss petrezselyemzöld

só, frissen őrölt bors

A vajat és az olajat egy 3-4 literes lábosban, közepes lángon összeolvasztottam. Ráborítottam a hagymát, ráreszeltem a fokhagymát, finoman sóztam, majd 3-4 percig pároltam. Egy-egy kanál vízzel meglocsoltam, hogy gyorsabban puhuljon. A puha hagymához hozzáforgattam a zellert, elkevertem majd további egy percig együtt pirítottam őket. Felöntöttem az alaplével, sóztam, borsoztam, majd lefedve, 8-9 perc alatt puhára pároltam. A hatodik percnél hozzákevertem a nagyobbra kockázott cukkínit is. A petrelyem felét a főzelékbe tettem, majd 8-10 másodpercig benne tartottam. Egy merőkanálnyit kivettem belőle és a forrázott petrezselyemmel egy magas falú mérőedényben összepürésítettem. Visszaforgattam az alaphoz, elkevertem benne a mascarpone sajtot is, citrom héjával és levével ízesítettem. Sóztam, borsoztam. Egy kisebb serpenyőt forróra hevítettem és egy teáskanál olajon megpirítottam az apróra kockázott cukkínit. Chilipehellyel fűszereztem. Tálalásnál a főzelék tetejére szórtam, friss petrezselyemmel fűszereztem. 2 adag lesz belőle.

Vannak időszakok, amikor az ember úgy érzi, hogy ki kell szakadni a világból és el kell vonulnia a semmibe. Távol mindentől és mindenkitől. Talán csak válaszokat akarunk találni a még fel sem tett kérdéseinkre, talán csak menekülünk valami elől, ami már ott liheg a vállunk felett és nem akarjuk megvárni, hogy mire észbe kapunk már túl késő legyen. Elbújni a kérdő tekintetek elől. Időt kapni arra, hogy változhassunk, időt nyerni ahhoz, hogy bebizonyíthassuk magunknak, képesek vagyunk véghez vinni eddigi életünk legnagyobb cselekedetét. Legyőzni a mumust, a démont, a keresztet. Idő és nyugalom. Amennyire csábító mindkettő, annyira veszélyesek is egyben. De a tudat, hogy van, aki melletted áll és támogat, talán egy-egy mélyponton majd átsegít. Nagy levegő és bátorság. A kihívás lassan kezdődik. Persze főzni ilyenkor is kell. Mondjuk egy ilyen 20 percest.  

1 ek vaj

3 ek olíva olaj

4 szál újhagyma, vékonyra karikázva

negyed gumó édeskömény, apróra kockázva

80 dkg gyalult tök

3 dl paradicsomlé

só, frissen őrölt bors

díszítésnek apróra vágott ánizskapor

Ez egy videorecept! :) A vajat összeolvasztom az olajjal. Ráborítom a hagymát, finoman sózom és 2 perc alatt puhára párolom. Hozzáadom a kockázott köményt és ezzel is 2-3 percig pirítom. Ráteszem a tököt, óvatosan átforgatom, hogy ne törjön össze, ráöntöm a paradicsomlevet, borssal, chilivel fűszerezem. Lefedem, 7-8 perc alatt puhára párolom. 2-3 szor megrázom, hogy ne égjen le. Sózom, borsozom ha kell. Tálalásnál finomra aprított ánizskaporral szórom meg. A gumó zöld levelével.